A telep�l�s r�szei:

• Brennberg (Soproni utca, Vas�t sor, Hermesi �t, Ny�rfa utca, R�nkfa utca)
• �brennberg (�brennbergi �t, Harang utca, R�gi iskola sor, S�rgah�z sor, M�rta sor, Fels� sor)
• Kuruckereszt-telep
• Borb�la-telep
• �hermes-telep
• �jhermes-telep

Megk�zelit�se:   Mi�ta Magyarorsz�g csatlakozott a schengeni �vezethez, Ausztria fel�l is el�rhet� ki�p�tett m��ton, Ritzing/Helenenschacht (R�c�ny/Ilona akna) k�zs�gen kereszt�l. Sopronb�l �s �gfalv�r�l erdei turistautakon gyalogosan vagy a hegyek k�z�tt ki�p�tett m��ton g�pkocsin, ker�kp�rral, valamint helyi j�rat� aut�busszal juthatunk el Brennbergb�ny�ra. Az �t Sopront�l 200 m�tert emelkedik.

Nev�nek eredete:   Az anyak�nyvekben a 18. sz�zad m�sodik fel�ig „a soproni erd�ben” (in silvis Soproniensis) megjel�l�ssel szerepelt a ter�let. A telep�l�s neve 1793-ban lett hivatalosan Brennbergb�nya. Azt mondja a b�ny�szhagyom�ny, hogy Sopron k�rny�k�n a kov�csok sz�n�get�ssel �ll�tott�k el� m�hely�k sz�m�ra a faszenet. A sz�n�get�k k�z�l egy Rieger nev� kov�cs boks�ja sehogy sem akart elaludni, mert a boks�t val�sz�n�leg egy olyan elfedett k�sz�nkib�v�s f�l� telep�thette, amely az �g�st tov�bb t�pl�lta, s�t emiatt a hegy is �gni kezdett. Az �g� hegy n�met�l brennender Berg-et jelent, ebb�l sz�lethetett n�pnyelvi csonk�t�ssal Brennberg, majd k�s�bb magyar hozz�ad�ssal a Brennbergb�nya. 1770 k�r�li id�b�l dat�l�dik ez a h�r, onnan kezdve Sopron nyugati erdeiben a felsz�nhez k�zeli sz�nkib�v�sok fejt�se indult el Brennbergen, a k�s�bbi Brennbergb�ny�n.

T�rt�nete:   1753-ban fedezt�k f�l az erd�s�gekben rejt�zk�d�, j� min�s�g� szenet. A sz�jhagyom�ny szerint Rimbacher P�l birkap�sztor figyelt fel – t�zrak�sa k�vetkezm�nyek�nt – a „nagy fekete, izz� k�darabokra”. Jelent�se nyom�n a soproni polg�rmester bizotts�ggal vizsg�ltatta meg a jelens�get.

( Forr�sanyag : Wikipedia )