A b�ny�szjelv�ny igen k�zismert. K�t eleme van: a nyeles �k �s a kalap�cs, mely eszk�z�k a v�j�rok legfontosabb szersz�mai voltak mind a k�lsz�ni, mind pedig a f�ldalatti b�ny�szat kezdete �ta. Ezeket a szersz�mokat a jelv�ny keresztben elhelyezve �br�zolja, de a napi �letben, a munk�juk v�gz�se k�zben is gyakran �gy, keresztben tett�k le szersz�maikat. A k�zismert b�ny�szjelv�ny mot�vumait teh�t ez a k�t eszk�z k�pezi.
Az eltelt �vsz�zadok sor�n, az ott kialakult b�ny�szati tev�kenys�gnek k�sz�nhetõen tipikusan b�ny�szv�rosokk� �s falvakk� lett telep�l�sek c�mereiben, sõt a gener�ci�k folyam�n a b�ny�szatot, mint hivat�st v�laszt� csal�dok c�mereiben is ez a kalap�cs-�k mot�vum szerepel. A form�j�b�l vagy helyzet�bõl utal�sokat nyerhet�nk egy-egy t�jegys�gre, sz�vets�gre vagy gazdas�gi t�m�r�l�sre. Bizonyos jelentõs�ggel b�r a b�ny�sz�k jobb vagy baloldali elhelyez�se is. Fontos technikai inform�ci�kat tartalmaznak a hajl�tott vagy �ves �kek �s a kalap�csok a b�ny�szjelv�nyekben. Ezekbõl k�vetkeztet�seket lehet levonni a kõzet kem�nys�g�rõl, vagy az alkalmazott j�veszt�si technol�gi�r�l. �m ezek a mot�vumok sajn�latos m�don �ldozatul estek a II. vil�gh�bor�t k�vetõ nagy n�met szabv�nyos�t�si mozgalomnak. �gy szinte els�prõdtek az ezzel kapcsolatos hagyom�nyok. Pedig m�g a XX. sz�zad elej�n is a b�ny�szjelv�ny form�ja egy-egy ipar�gat vagy t�jegys�get jellemzett.
Szinte mag�t�l �rtetõdõ term�szetess�ggel ez a jelv�ny jelenik meg sz�mos b�ny�szati l�tes�tm�ny homlokzat�n, a b�ny�sz egyenruh�k gombjain, a b�ny�sz t�m�j� �rmeken �s a gy�sz jelek�nt megford�tva, s�rjaikon is.
A k�zelm�ltban bez�r�sra �t�lt, �gy sajn�latos m�don a tev�kenys�g�t, mindennapi termelõ munk�j�t besz�ntetõ, tucatnyi elhagyott �s �resen �ll� b�nya�zem, akna�p�let bej�rat�n is ez a gy�szt szimboliz�l�, az ipar�g helyzet�t t�kr�zõ, megford�tott b�ny�szjelv�ny l�that�. 



( forr�sanyag Szirtes Zolt�n )