Nyitóoldalra
A legenda
Brennbergbányára Sopronból vagy Ágfalváról erdei turistautakon gyalogosan vagy a hegyek között kiépített műúton gépkocsin, kerékpárral, valamint helyi járatú autóbusszal juthat el az ember. Az út hossza 12 kilométer, emelkedése a várostól számítva csaknem 200 méter.A falu történetében négy évszám jelez kiemelkedő történést. Az első 1753, amikor fölfedezték az erdőségekben rejtőzködő, jó minőségű szenet.
A szájhagyomány szerint Rimbacher Pál birkapásztor figyelt fel- tűzrakása következményeként - a "nagy fekete, izzó kődarabokra". Jelentése nyomán a soproni polgármester bizottsággal vizsgáltatta meg a jelenséget. Hat év múlva- 1759-ben - az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen nyitották meg Magyarország első szénbányáját. Ennek hírére zömében osztrák és német nemzetiségű családok telepedtek le a szép völgyben, és kötöttek munkaszerződést a szénvagyon tulajdonosaival. A bányát kiszolgáló épületek mellett hamarosan felépültek a szegényes bányászlakások is. Az anyakönyvekben eddig "a soproni erdőben" (in silvis Soproniensis) megjelöléssel szereplő területet a németül beszélő bányászok nevezték "égett hegy"-nek (Brennender Berg). A település neve 1793-ban lett hivatalosan Brennbergbánya. - A negyedik évszámhoz, a "gazdaságpolitikai döntésként megszületett" bányabezárás kapcsolódik 1952-ben.
( forrásanyag : ÉT )
|